Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

Az biokertapolas.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz a következő célokra:

Weboldal működése: Bizonyos sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez.
Böngészési élmény javítása: Más sütik a böngészés kellemesebbé tétele érdekében szolgálnak.
Releváns ajánlatok: Elemzési és marketing célokra használunk sütiket, hogy a felhasználói élményt optimalizáljuk.

A “Beállítások módosítása” gombra kattintva testre szabhatja a sütiket. Az “Elfogadom” gombra kattintva pedig az összes sütit engedélyezi.

Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Február - március: mit palántázzunk és mit vessünk szabadföldbe?

Hartai Orsolya
2024. 02. 23. 14:00:57
Február - március: mit palántázzunk és mit vessünk szabadföldbe? Azt mindenki tudja, hogy a paradicsomot, paprikát érdemes február-márciusban palántázni, hogy hamarabb szüretelhessünk zamatos zöldséget. De milyen zöldségeket érdemes ezeken kívül palántázni? 

Ezeket a zöldség magokat vethetjük februárban!

Egyes zöldségféléket érdemes február-márciusban „előnevelni”, palántázni. Miért is? Mert ha április, májusban, vagy később a magokat szabadföldbe vetjük, ezen növények termései nagyon későn, vagy nem is érnek be a fagyokig. Vagyis a palántázással 2-3 hónapot is nyerhetünk, hamarabb szüretelhetünk.

Melyek ezek a növények?

A legkedveltebb palántázandó zöldségfélénk a paprika és paradicsom mellett a padlizsán, de március-áprilisban érdemes egyes káposzta- és salátaféléket is palántázni, hogy májusban kiültetve ne a magok csírázására várjunk. Hidegebb, fagyzugos, kevésbé napos területeken a dinnyét is jó öltet március-áprilisban előnevelni, hogy időben legyen érett, zamatos dinnyénk.

Miket vethetünk szabadföldbe február-márciusban?

A fokhagyma, dughagyma, vöröshagyma, egyéb hagymaféléket a legkorábban elduggathatjuk. Ne vessük el azonban a teljes mennyiséget, mert 3-4 hét múlva érdemes új adagot elvetni, hogy szakaszosan szüretelhessük az érett hagymáinkat. 

A hidegtűrő, korai salátaféléket is elvethetjük február-márciusban, viszonylag kevés gondozást igényelnek, és gyorsan nőnek. Vetőmag vásárlásakor ellenőrizzük a leíráson szereplő minimális talajhőmérsékletet, ami alkalmas a csírázáshoz.

A gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyemgyökér, paszternák) is vethető február-márciusban stzabadföldbe. Fontos, hogy ne vessük túl mélyre a magokat, és mindig legyen enyhén nedves a talaj csírázás alatt! Azonban a latyakos, vízben tocsogós talajban sem érzik jól magukat, mert kirohadhatnak.

A borsó, bab és zöldbab között is vannak kimodott korai, hidegtűrő fajták, amelyek ideálisak a február-márciusi vetésre. A hüvelyesek számára nagyon fontos a tápanyaggal jól ellátott, laza talaj és a rendszeres öntözés. Figyeljünk rá, hogy alacsony (pl. bokorbab), vagy karózni való (karósbab) zöldséget választunk! Ennek megfelelően előre gondoskodjunk a támrendszerről!

Brokkoli, kelbimbó és karfiol is szintén vethető márciusban, de lassú csírázára számítsunk! Mindenképp vegyük figyelembe a leíráson szereplő szüksége minimum hőmérsékletet! Bizonyos hidegebb területeken érdemes 4-6 héttel előre palántázni ezeket a zöldségféléket. Ezek a zöldségek általában magasabb hőmérsékletet igényelnek a növekedéshez, ezért ügyeljünk arra, hogy megfelelően napos helyre ültessük őket! Egyes fajtái sárga vagy lila színűek lehetnek, így nemcsak finomak, de dekoratívak is lehetnek az ételünkben.

Miért jó a korai vetés?

A korai zöldségek termesztésének nagy előnye, hogy a korai szüretelés után másodvetéssel is számolhatunk. Így egész évben friss, zamatos termésünk lehet. Emellett a korai veteményezés esetében könnyebb felkészülni az adott időszakra jellemző betegségek és kártevők elleni védekezésre.

A korai vetés lehetővé teszi számunkra, hogy korábban betakarítsuk a zöldségeket, és élvezhessük az ízüket és a tápanyagokat. Az egész éves zöldségtermesztés további előnye, hogy csökkenthetjük az importált zöldségek mennyiségét, és ezzel a környezetre gyakorolt negatív hatásokat is. A helyi termesztés ráadásul lehetővé teszi, hogy a zöldségeket a lehető legfrissebb állapotban élvezhessük.

A megfelelő talaj a lelke mindennek!

Nagyon fontos, hogy megfelelően előkészített talajba vessük el zöldségmagjainkat, illetve palántázás esetén jó minőségű palántafölddel dolgozzunk! A kerti talaj megfelelően fellazított legyen, oxigénnel és a szükséges tápanyagokkal ellátott legyen A megfelelő előkészítés, trágyázás és a komposztálás elengedhetetlen, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen és a növények táplálkozhassanak belőle, jól növekedjenek.

Kellemes kora tavaszi kertészkedést kívánok! 
Hartai Orsolya