A biokertapolas.hu weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb böngészési élmény nyújtásában. Az elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyod a cookie-k használatát.
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Palántázás otthon egyszerűen

Hartai Orsolya
2022. 01. 17. 01:20:00
Palántázás otthon egyszerűen

Nem kell hozzá üvegház, elég egy napsütötte ablak! Hogyha nem vagyunk nagyüzemi növénytermesztők, de szívesen szednénk néhány szem friss paradicsomot a kertünkből, itt az ideje a palánták elvetésének. Miért érdemes palántázni...

Nem kell hozzá üvegház, elég egy napsütötte ablak!

Hogyha nem vagyunk nagyüzemi növénytermesztők, de szívesen szednénk néhány szem friss paradicsomot a kertünkből, itt az ideje a palánták elvetésének. Ha csak néhány fej salátát, pár fürt uborkát, 5-6 tő paradicsomot, paprikát szeretnénk otthonra, nem kell hozzá üvegház - elég egy napsütötte ablak.

1.     Miért érdemes palántázni?

Egyszerűbbnek tűnik rögtön „kiszórni” a magot a kert talajába, de az előnevelt palánták kiültetve már jóval előrehaladottabb állapotban lesznek, mint az akkor vetett társaik. Így 4-8 héttel hamarabb érnek be, ami a tök-és dinnyefélék hosszú érési idejét meggondolva bizony sokat számítanak.

Talán ettől is függ, hogy a mi éghajlati viszonyunkban beérnek-e egyáltalán. Ráadásul az erősebb, ellenállóbb palánta jobban viseli a májusi enyhébb talaj menti fagyokat (főként a Nagykovácsi éghajlatot tekintve), mint az éppen csírázó kis magvak.

Mindemellett fontosnak tartom megjegyezni, hogy a palántákat kiültetéskor fokozatosan szoktassuk a környezeti viszontagságokhoz. Például fátyolfóliával vagy raschel hálóval védhetjük az erős UV sugárzástól, a talajmenti fagyok ellen fátyolfóliával takarhatjuk.

2.     Palántázáshoz szükséges eszközök: vetőmag, virágföld, ültetőedény, kesztyű, ültetőlapát, takarásra fátyolfólia.

Palántázó eszközök3.     Milyen magot válasszunk?

A sikeres palántanevelés előfeltétele a jó minőségű alapanyag. (Olcsó húsnak híg a leve). Nincs bosszantóbb, amikor az olcsón megvásárolt magot elvetettük, szorgosan öntöztük, gondoztuk, és csupán egy-két vékony, gyenge palánta árválkodik a tálcánkban. A jó nemesítők a gyakori betegségeknek ellenálló, jó terméshozammal, magkelési aránnyal rendelkező vetőmagokat állítanak elő. Csírázáskor a magvak a talajban rengetek kórokozóval, kártevővel érintkeznek. Egyes betegségek kimondottan csírázáskor kerülnek a növénybe, hatásukat azonban csak később fejtik ki. Ilyen például Fusarium, a Phytophthora, a Pseudomonas és sok egyéb gombás, baktériumos megbetegedés. A gyártók a kikelő növény védelme érdekében csávázták, vagyis növényvédőszerrel bevonják a magokat, így azok sokkal ellenállóbbak lettnek a betegségekkel, károkozókkal szemben. A szer a nedves talajba kerülve fejtette ki hatását. 2019-ben az addig alkalmazott csávázó szerek használatát betiltották. Ha mégis szeretnénk vetőmagjainkat megvédeni ezektől a betegségektől, házi csávázással megtehetjük mi is. 15-20 percre áztassuk be a magokat egyszerű, rezes oldatba, Pl. Dithane gombaölő szer 0,2%-os oldatába. Biogazdálkodásban erre használatos szer például a Champion avgy Rézoxiklorid. Ezután a magokat papírtörlőn, tiszta törülközőn szárítsuk meg.!

Vásárláskor érdemes az eladótól -érdeklődni, melyik magot ajánlja, melyiket mikor érdemes vetni, mennyi termésre számíthatunk. Mindenképp érdemesebb a vetőmagot szakboltban, hozzá értő eladótól vásárolni. Mi a hazai előállítású magokat részesítjük előnyben, mivel azokat az itteni éghajlati viszonyokhoz fejlesztették ki. A magot 8-24 órára érdemes hűvös, langyos (nem meleg!) vízbe áztatni, megkönnyítve ezzel a csírázást.

4.     A megfelelő talaj:

Könnyű, laza, homogén szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztésű, humuszos földet használjunk! Bár a növény ebben a talajban rövid ideig marad, a fiatal korban felvett tápanyagok meghatározóak a későbbi ellenállóságban, terméshozamban. Például a kálium, kalcium és magnézium a növényeknél többek között a szövetek erősítéséért felel. (Ugyanúgy, mint az embernél: a mi egészségi állapotunkra is hatással van, mennyire egészségesen étkeztünk gyerekkorunkban.

A megfelelő kalcium hiánya gyenge csontozatot, a kálium vérzékenységet okoz, stb.) - dehát honnan tudjuk, pontosan milyen arányban tegyünk humuszt, tőzeget, perlitet, nitrogént, foszfort, káliumot, stb. a földkeverékbe?!

Szerencsére erre már megfelelő palántaföld-keverékeket is vásárolhatunk.A talajt sokan fertőtlenítik talajfertőtlenítővel (Force), vagy hő segítségével. 100°C-os előmelegített sütőbe 40 percre alufóliával letakarva teszik be a földet. Mindkét eljárás hátránya, hogy a hasznos mikroszervezetek is elpusztulnak.

A jó minőségű palántaföldkeveréknél erre az eljárásra sincs gondunk, mert előállításnál a megfelelő fertőtlenítésre és a hasznos szerves anyagok biztonságos megtartására odafigyelnek. Én nem fertőtlenítem külön a jó fajta palántaföldet. Inkább – biotermesztésben javasolt - Bactofilt, Trifendert vagy Polyversumot keverek (öntözök) a talajba, elősegítve ezzel a hasznos baktériumok elszaporodását. Teljesen vegyszermentes, természetes anyagok. Engem elsősorban a paradicsomvész elleni küzdelemben tett jótékony hatásuk győzőtt meg.

5.     Milyen ültetőedényt használjunk?

Használhatunk tisztára mosott, kilyukasztott tejfölös poharat, tojásos dobozt. Nagyon előnyös a környezetbarát tőzeg-, vagy papírcserép is. Előnye, hogy később ezzel a cseréppel együtt ültethetjük el a palántánkat, nem kell kivenni belőlük a növényt. A papír lassan lebomlik a talajban, nem szennyezi a környezetet. Ezzel a módszerrel a palántánk mentesül a gyökerek sérülése okozta visszaeséstől, illetve stressztől.

Nagyon praktikus a kifejezetten erre a célra kifejlesztett szaporítótálca, amelyben egyszerre 40-60 magot vethetünk el és kezelhetünk könnyedén. Jobb a helykihasználási lehetősége is. A hozzá tartozó áztatótálca igencsak megkönnyíti a dolgunkat. Bár műanyagból készül, éveken keresztül tudsz használni egy-egy tálcát, emiatt nagyon pénztárca-kímélő választás.

Ezek mellett kaphatók palántázó házak többféle méretben. Előnyük, hogy egyenletes mikroklímát biztosítanak a már sokat hallott üvegházhatással, párásan tartják a levegőt, egyenletesebb a hőmérséklet a tavaszi nagy hőingadozásokhoz képest, nem kell külön takargatnunk a kis magokat.

6.     A vetés menete:

Az ültetőedényt töltsük meg szobahőmérsékletű palántafölddel. Kissé nyomkodjuk le, úgy, hogy a peremtől kb. fél-egy cm magasságig érjen.

Langyos vízzel meglocsoljuk, hogy a talaj kellően nedves és tömör legyen.

Miután a föld beszívta a vizet, el is vethetjük a magokat. Poharanként 2-3 szemet (fajtája válogatja) szórjunk a földre. (sorban ültetésnél kb. 1cm távolságra egy magot.) Kis jelölőcsíkra írjuk fel, mit vetettünk, és a kis cetlit tegyük a pohárkákba. Később ez nagy segítségünkre lesz még.

Végül a földet vékony rétegben szórjuk a magok tetejére. Éppencsak takarja őket a vékony földréteg. Ezután már ne nyomkodjuk meg a földet. Kézi permetezővel permetezzünk rájuk kevés vizet, (Gombás betegségek elkerülése érdekében- főleg, ha nem csávázott a mag, érdemes 1%-os bordói levet használnunk a permetezéshez, VAGY már most elkezdhetjük a Polyversum vagy Trifender használatát. Fontos, hogy csak az egyik megoldást használjuk, mert semlegesíthetik egymás hatását.

Miután mindezzel készen vagyunk, fedjük le a szaporítóládát. Vannak kimondottan erre a célra gyártott kis méretű, csukható tetejű palántázó házak, de ha szaporítótálcába vetettünk, legalkalmasabb az egyszerű fátyolfólia.

7.     További gondozás:

A csírázás idején a mag keléséhez egyenletes melegre (fajtától függően 20-300C között) van szükség. Erre a radiátor környéke épp megfelelő. Miután a csíra kikelt, pár fokkal hűvösebb (de még mindig meleg), és világos helyre tegyük a palántákat. Néhány levél megjelenése után fiatal növényünk már ellenállóbb. Zárt verandán, pinceablakban is jól érzik magukat. A megfelelő, rendszeres szellőzést azonban biztosítsuk számukra, megelőzendő ezzel a penészesedést! Rendszeresen öntözzük meg őket, a legjobb kézi permetezővel párásítani. (Vasaláshoz használt kézi „spricni” teljesen megfelel erre a célra)

Amíg a magok csíráznak, (7-14 nap), ügyeljünk, hogy a föld folyamatosan nedves legyen! Ne öntözzük, hanem kézi permetezővel pótoljuk a vizet. Ne kapjanak túl sok vizet, csak annyit, hogy folyamatosan nedves legyen a föld!

Amint a magok kikeltek, vegyük le róluk a takarást, hogy elkerüljük a palánták megnyúlását. Amint meglátjuk az első levélkéket, már inkább öntözőkannával locsoljunk, de még mindig óvatosan, nehogy kiöntsük palántáinkat. Egy-két levél megjelenésekor nagyobb cserépbe átültethetjük kis palántáinkat.

8.     Az átültetés menete:

A cserépbe kevés virágföldet teszünk. Közepébe akkora lyukat nyomunk, hogy a kis palántánk pohara beleférjen. meglocsoljuk, majd a pohárból kivesszük a kis palántánkat gyökerestül, földestül. Óvatosan, ne sérüljön a gyökérzet!

A növényt földdel együtt áthelyezzük a beöntözött lyukba. Ezután egy kis földet teszünk köré, enyhén, nagyon óvatosan megnyomkodjuk, amíg a palántánk stabilan áll. Ezután is csak annyira öntözzük, hogy a földje folyamatosan nedves legyen. 2-3 hét múlva kezdjük el a fényhez szoktatni palántáinkat.

Melegebb napokon tegyük ki a palántáinkat egy-két órára félárnyékos helyre. Vigyázzunk! Üvegen keresztül a napfény könnyen éget!

9.     A palánták kiültetése

Pár nappal a kiültetés előtt készítsük elő a veteményes ágyást. A legideálisabb az ősszel trágyázott, komposztált talaj. Jól forgassuk át a földet, és amennyiben sok pajorral, káros rovarral találkozunk, érdemes egy kis Artis „talajfertőtlenítőt” juttatni a talajba. Miután átgereblyéztük a földet, jelöljük ki a sorokat, melyikbe milyen palántát szeretnénk ültetni. Érdemes összeválogatnunk, melyik zöldséget melyik mellé érdemes telepítenünk. Bármilyen furcsa, a növényeknél is fontos a „jó szomszédi viszony”.

Válasszunk ki egy nem túl napsütéses délutánt. Kis kapával alakítsunk ki egy olyan mélységű árkot, amekkorába a cserepünk kényelmesen belefér. Alaposan öntözzük be, és amikor a föld beitta a vizet, helyezzük el kis növénykéinket. Paradicsom, cukkini és padlizsán esetében 60, paprika esetében 40 cm távolságot hagyjunk a tövek között. Vegyük ki a palántákat földestül a cserépből, és helyezzük az árkunkba. Az oldalra kikapált földet húzzuk vissza a palánták tövéhez, és óvatosan nyomkodjuk meg ujjainkkal. A paradicsom palántát ültethetjük mélyebbre, mint a cserepünkben volt, akár az első levélig is, a többi növényt azonban csak olyan mélyre ültessük, mint a pohárban volt.

Hogyha a palánták tövénél egy kis mélyedést hagyunk, könnyebb öntöznünk növényeinket. A víz nem folyik el, hanem megáll a kis gödörben. A paradicsom- és paprika palántákat érdemes kikarózni, főként, ha szeles helyre ültetjük őket. Jó tudni, hogy a paradicsom kiültetése előtt érdemes Ö-Konival kezelni a talajt a mostanában nagyon elterjedt „paradicsomvész” ellen. Ez egy vegyszermentes, nagyon hatékony baktérium, ami elpusztítja a paradicsomvészt okozó gombát. Emellett termésnövelő, immunerősítő, a talajéletet is erősíti. A Trifender a többi betegség ellen is védelmet nyújthat, uborkánál, paprikánál, zellernél is.

Tippünk: egy kis alginit hozzáadásával rengeteg tápanyaghoz juttathatjuk palántáinkat. Ez a természetes ásvány fokozza a növény ellenálló-képességét és terméshozamát. Nagy előnye, hogy olcsón juthatunk hozzá.