Az üde veteményes 5+1 titka
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Ha kezdő zöldségtermesztők vagyunk, akkor mindenképpen kevesebb növénnyel kezdjük a veteményezést, nehogy kedvünket vegye a sok teendő!
1. CSAK ANNYIT, AMENNYIT KÉNYELMESEN ÁPOLUNK!
Ha kezdő zöldségtermesztők vagyunk, akkor mindenképpen kevesebb növénnyel kezdjük a veteményezést, nehogy kedvünket vegye a sok teendő! Inkább legyen időnk és energiánk a kisebb veteményest gondozni, minthogy nem maradjon idő élvezni a kertet és a csemegézést! Kezdetnek könnyű dolgunk van a fűszernövényekkel, a salátával, borsóval (cukorborsót a héjával együtt is meg lehet enni, nagyon finom!) petrezselyemmel. Elsősorban azt vegyük figyelembe, miket szeret a család!
2. TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE
"Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát" mondást akár le is fordíthatjuk kertész nyelvre: "Ki mint készíti elő ágyását, úgy csemegézhet a termésből." Jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az egészséges, szép terméshez megfelelő mennyiségű tápanyagra van szüksége a növénynek. A foszfor, kálium, magnézium, nitrogén, és egyéb makro- és mikroelemek nélkül a növény elsárgul, legyengül, és bizony nem lesz öröm a kertészkedés. Szerencsére a talaj előkészítését nagyon egyszerű elvégezni, és csak egyszer kell megtennünk. A túlságosan agyagos, kötött talajt lazítsuk jó minőségű virágfölddel vagy kókuszfölddel! Keverjünk bele szarvasmarha trágyát, biohumuszt, komposztot, Kert-őr, vagy Marha-jó szervestrágya-granulátumot. Az egyenletes tápanyag-ellátást DCM vagy Substral kerti trágyákkal is biztosíthatjuk zöldségeink számára.
3. TALAJ FERTŐTLENÍTÉSE
A friss, fiatal palánták gyökereit nagyon szeretik a talajban lakó kártevők, kórokozók, könnyen megtelepszenek rajta. Kártékonykodásuk a növény legyengüléséhez, megbetegedéséhez vezethet. Ezért ültetés előtt egy héttel keverjünk a földbe talajfertőtlenítőt, mint például a Force, vagy a Bomber. Fontos tudnunk azonban, hogy ezek a szerek mindent elpusztítanak, a pajoroktól kezdve fonálférgekig. Ha ezt nem szeretnénk, van más megoldás is.
A talajkezelésre léteznek mikrobiológiai termésnövelő készítmények is, amelyek a káros szervezetek számára kedvezőtlen feltételeket teremtve meggátolják azok szaporodását. Ilyenek a Trifender, Polyversum, BactoFil, Symbivit, vagy Artis nevű természetes szerek. Ezek a hasznos gomba- vagy baktériumkészítmények a talajba juttatva elszaporodnak ott, és helyreállítják a talaj mikrobiológiai egyensúlyát. Ezáltal a növény láthatóan erőteljesebb, egészségesebb lesz, a gyökérzet dúsabb, a termés pedig nagyobb mennyiségű, jobb minőségű. Ezek a szerek biotermesztésben (ökológiai gazdálkodásban) is javasoltak, vagyis nem vegyszerek! Nem veszélyesek az emberi szervezet számára. Használatukat javasoljuk a palántadőlés, fuzárium és a paradicsomvész megelőzésére is.
4. EGYENLETES VÍZELLÁTÁS
A veteményesben szépen fejlődő, növekvő növények számára fontos a megfelelő vízellátás. Ennek hiányában nem tudják felvenni a talajban levő tápanyagokat, szöveteik legyengülnek, a növény elszárad. Vegyük figyelembe, mennyi időnk van locsolni a kertet! Ha nem nagyon, akkor ne válasszunk nagy vízigényű növényt! A paprikát, paradicsomot és padlizsánt például hetente 2-szer, 3-szor öntözzük meg, ne hagyjuk kiszáradni a talaját! Fontos az egyenletes vízellátás, vagyis ne háromhetente öntözzük meg a veteményest, mert a kiszáradás után a hirtelen túl sok víz károsodást okoz a szövetekben, a levelek elkezdenek "felhólyagosodni", a termés pedig megrepedezik. Itt is érvényes az aranyszabály: inkább gyakrabban kevesebbet, mint egyszer többet!
Öntözéskor, ha lehet, ne a növény levelét öntözzük, hanem a talajt! Ezzel megelőzhetjük az esetleges gombás fertőzéseket.
5. MEGFELELŐ TÁPANYAG-ELLÁTÁS NÖVEKEDÉS KÖZBEN IS:
A rendszeres tápanyag-utánpótlás nagyon fontos a megfelelő virágzáshoz, termés növekedéséhez, és az egészséges, üde zöld levélzethez. A gyökérnövények (sárgarépa, zeller, cékla, fehérrépa) például nem igényelnek annyi nitrogént, mint például a zöldborsó, vagy a bab, mivel ezeknek lényegében a gyökerét fogyasztjuk. A túl sok nitrogén miatt pedig a gyökérzet helyett a levelek fognak nagyra nőni. Éppen ezért a régi gyakorlat, - miszerint a tenyészidő közepén jól nyakon öntjük egy nagy adag pétisóval a veteményest, - nem javasolt! inkább használjunk célzott trágyázást! Ha azonban a talajt jól előkészítettük, 6-8 hétig biztosan nem kell trágyáznunk. Szerencsére nagy segítség számunkra, hogy a különféle trágyákat már laikusok számára is érthetően nevezik el- Például a Substral vagy DCM Paradicsom tápja több kalciumot tartalmaz, ezáltal megelőzhetjük a paradicsom feketefoltosodását.
Én a veteményesemet a virágzástól 2 hetente ellátom egy kis tápanyaggal, így egyenletesen, szépen teremnek az egész vegetációs időszak alatt.
5+1. VÉDEKEZÉS A BETEGSÉGEK ELLEN
A veteményes beültetése után 2 hétig semmiképpen ne tápozzuk a növényeket, viszont a 2 hét elteltével egy gyors megelőző permetezést végezzünk a paradicsomokon! Javasolt szerek: Kupfer fusilan (II.kategória!), vagy például Amistar. Biotermesztésben: Champion, Champ, Rézoxiklorid. Ha itt is inkább a hasznos baktériumkészítményeket részesítjük előnyben, használjunk Trifendert, Polyversumot vagy EM-Bio-t.
